2013. dec. 30.

65., egyben idei utolsó bejegyzés - céges bulis portrézás













2013 utolsó, 65. (!) bejegyzéséhez érkeztünk. Ahogy az archív listát nézem, ez rekord, sosem voltam ennyire aktív, pedig a blogolásnak kábé már le is áldozott, az ember jószerével csak magának ír, no de mindegy - valahol elvileg erre is lett kitalálva. 2014-ben talán új fin... szelek fognak fújni, beindul a behance/tumblr/deviant anyámkínnya, ami csak van, minden fórumon nyomulunk, why not.

No de a sztori:

Nemrég részt vettem egy céges karácsonyi bulin, mint portrérajzoló. Már nem is emlékszem, de utoljára kb. 2007-2008 tájékán csináltam hasonlót és most jó volt újra nekimenni, rájöttem, hogy eléggé bejön ez a munka. Sőt, nem is igazán munka, hiszen jó volt csinálni - annak, hogy "munka" mindig van valami negatív érzete, valami, amit csinálni "kell", de amúgy meg semmi kedved hozzá, csak hát ezzel keresed a pénzed. 4 órán keresztül rajzoltam, szinte megállás nélkül, rendesen el is fáradtam, de ez jóleső fáradtság volt, feltöltődtem. Összesen 16 rajz készült, tehát elmondható, hogy átlagban 15 perc alatt hozok össze egy ilyen rajzot. Később kaptam valakitől olyan visszajelzést, hogy ez sok, meg hogy ennyi ideig nem is bír egy helyben ülni az alany. Meglehet, de az az igazság, hogy a ceruzás elővázlat után, mikor már filctollal kihúzom a rajzot, akkor már nincs is szükségem annyira arra, hogy lássam a modellt, szóval akkor már lazulhat. Amúgy meg senki sem panaszkodott. Sőt, úgy tűnt, mindenki örült a rajzoknak és ez nekem is külön öröm. Az a jó ebben, hogy élesben valósul meg egy rajz, összesen 15 perc van rá, nem is nagyon lehet hibázni, szóval elég intenzív az egész, nincs olyan, hogy újrakezdem, vagy hogy radírozok. Az is izgalmas, hogy mindenféle ember-, ill. arctípus kerül elém, ilyen rövid időre, sűrű váltásokban, ami így elég intenzívvé teszi az egészet, valakivel van interakció, beszélgetés is, megint más csak ül némán (miközben a többiek buliznak a terem másik végében). Az arcokban pedig sokszor benne van egy egész történet. És persze szakmát tekintve én nem vagyok ún. "profi" karikaturista, vagy portrés, mi több, a saját képregényes/rajzfilmes stílusom felé viszem el az egészet, de talán pont itt van a lényeg, hogy ezért jó nekem is, meg ettől kicsit egyedibbé is válik :) és persze ebben is van még mit fejlődni. De nem is akarnám követni a hagyományos, szerintem gyogyó "uborka" stílusú karikatúra-vonalat, amit eleve csinálnak ezren, meg ami felett bőven eljárt az idő és ahhoz sem ragaszkodom pl., hogy feltétlen mosolyogjon minden megrajzolt arc - nem szeretem a fölösleges gagyizást, meg az ál-kedvességet. És azt gondolom, hogy a közönség sem szereti. A rajzolásnál nekem sokat számít, mit vált ki belőlem az adott egyén, aki elém kerül. Ha szomorúnak látom, vagy mérgesnek, akkor ez meg is jelenik a rajzon - persze bizonyos határokon belül, nem sértően eltúlozva. De nem akarom, hogy hazug, ill. egymásra húzható, egyen-gyártott, üres rajzok szülessenek. Hitvallásnak elég ennyi, remélem, akad majd még ilyen munkám.

(a fotók nem a legjobban sikerültek, de remélem, átjön a lényeg)

És ilyen, amikor akasztják a portré-hóhért, rólam is született egy gyors rajz. Nem lett rossz, de a Bud Spencer-arcomat nem teljesen sikerült visszaadni:

2013. dec. 17.

Era / 1 - 7

Íme, a végleges képregények a maguk teljében, egy hét hetes munka így le is zárult. 2014-ben vajon lesz-e bármilyen folytatás? Ki tudja...

Itt pedig egy interjú is található, melyet Bayer Antal készített velem.

2013. dec. 16.

Era / oldalvázlat

Az Erasmus-os képregény 6. részének oldalvázlata, vendégsztár: Jean Reno. Nemsokára kikerül a facebook-ra a 7., vagyis az utolsó epizód is, utána egyben felrakom ide az összeset.

2013. nov. 15.

Era / tervek

Figuratervek Erához, aki a legújabb képregény-projektem főszereplője (a bal alsó, felcopfozott hajú verzió lett kiválasztva). Ez egy mini-sorozat, amely az Erasmus-ösztöndíj program témakörében készül. Heti egy darab képregénycsík kerül fel a facebook-ra, a felhasználók népsége pedig szavazással döntheti el, milyen irányban folytatódjon a cselekmény. Idáig kettő készült el, összesen pedig 7 lesz a végén. Velociraptorok sajna nem fognak szerepelni benne. Ollé.

2013. nov. 12.

meg még egy ilyet is

begg


firkáltam egy éppen meggebedő, aggályoskodó, turhafröccsentő, trikós Gutát.
1: órai rajz tollnyomvonásokkal
2: trashy-raszter őrület rásegítés

2013. okt. 31.

Rare'o'ween, hasszóljon

A teljes képhez hozzátartozik a "teljes kép", vagyis a korábbi posztban emlegetett szörnyes projekt többi darabja is, egyetlen halloween-i infografikába pöccentve (by Rocki).
A rajzok elkövetői: Fertő Márkos, Pépérobi, Lanczheimer úr és Szakajtónyi Ötletgazda Balázs voltak.

E linken ugyanez a kép megtalálható, ha valaki jobban kivehetően szeretné látni rajzokat, vmiért ez a blogszpot itt sz@rakszik nekem.
Emitten meg, a Flikli blogon, háttérinfók, miniinterjúk az alkotókkal, vagyis velünk (in English).

Csók, M.

2013. okt. 30.

2013. okt. 28.

tengu

avagy kicsiny, szörnyes side-project kezdeményünk a cégnél. unos-útfélen bővíthető gyűjtemény a mindennapi ember szeme elé ritkábban kerülő mitikus szörnyekkel, démonokkal stb. az adatlapokon szerepel az adott lény régi ábrázolása, leírással, plusz 1 saját grafikai feldolgozás. remélhetőleg lesz még folytatása. én egy japán lényt, a tengut rajzoltam. az adatlap-dizájn elkövetője Szakonyi Balázs úr.

2013. okt. 11.

2013. okt. 7.

még mindig fekete-fehérek vagyunk

... és ezúttal franciák is. Bayer Antal összehozott egy 100 példányos kis gyűjteményes kiadványt, Goulash címmel, melybe általa franciára fordított magyar képregények kerültek. Köztük van a Mester c. képregényem is.

Ilyen lett a borító (by Haránt Artúr):
Emitten meg két mintaoldal az átfranciásított Mesterből:
Az egész képregény egyébiránt 6 oldal és itt el is olvasható, magyarul.

Itt pedig a Gulyás-t lehet megvásárolni, ha netán valaki le szeretné csekkolni, hogy sikerült a francia fordítás :P

Bon appetit!

2013. szept. 30.

Buli no.02. avagy a véka alá nem rejtés

Vallomástétel: Ez a kép egy legénybúcsúra készült. Pólókra nyomtatták. Fehérekre. A duhajkodó legénynép viselte magán (gondolom, hát én ott se voltam).
Be kell valljam, a raszteres verziót csak a magam örömére csináltam, ami a pólókra került, az teljesen rasztermentes volt.

No de: a Buli no.02. elnevezés azért viseli magán a kettes sorszámot, mert ezáltal szeretném kifejezni, hogy eme rajzom nem teljesen plágium-mentes és itt jön a - dobpergés - véka alá nem rejtett igazság, vagyis mutassuk be a kép alapját képező művet:
Pappara-pamm! Ha rossz fejek vagyunk, lopás, ha jó fejek vagyunk, hommage. Oké, az enyém predátorosabb lett, meg nem annyira lebutítottan stilizált, mint az őse. Szóval, legyünk jó fejek és fogadjuk el, hogy Mr. Megrendelő Haver kifejezett kérésének kellett eleget tenni a kép megalkotásakor. Aki meg "perelni" akar (naa ne), az nem is tudom, kap egy pólót. Fehéret.

Köszönöm szépen a figyelmet.

2013. szept. 24.

nászajándék-comix again

Ezúttal Nóri & Zoli volt az "áldozat".

2013. szept. 2.

firkológia

statement: néha tökre imádom a firkáimat, legyenek azok rajzok vagy betűk. van, hogy jobbnak gondolom őket bármilyen kidolgozottabb rajzomnál. talán a nyersességük miatt és mert talán sokkal őszintébbnek, mesterkéletlenebbnek, spontánabbnak tűnnek, mint egy megrendelői meló, ahol rendre "meg kell felelni". igazából persze a legvégső cél az lenne egy kidolgozott rajznál is, hogy a firka frissességét is vissza tudja adni. firka = szabadság, kvázi. persze a felhasználási terület majdhogynem ki is merül abban, hogy kb. csak nekem okoznak örömet, mert leginkább nekem szólnak, de azt hiszem, ezt nyugodtan lehet vállalni. különösen örülök olyankor, amikor pl. a szemem elé kerül 1-2 teljesen elfeledett lökedék firkám és hangosan felröhögök - ilyenkor igazából a meglepetésben van az erejük. ez történt most is, úgyhogy ennek okán szemelvény-jelleggel megosztok pár jobban sikerült, a 2011-es határidőnaplómba kapart firkát, szót, miegymást (1-2 szöveget kemény cenzúrának vetettem alá, a miheztartás végett).