Egyszer volt, hol nem volt, Dunán innen és Rákos-patakon túl
Patrovits Tamás úr passzolta az idei Képregényfesztivál szpottyának elkészítését, így a
Fesztivál uraknak főhetett a fejük, most mi lesz, jaj. Szerencsére vagy sem, de az égből épp akkor bukott (ismét) alá ez a Lanczinger gyerek, így hát rá hárult a - tulajdonképpen megtisztelő - feladat. Adva volt a fesztiválplakát,
Lakatos István originált karaktereivel, íme:
Mivel körülbelül az egész munkára uszkve jutott cirka egy hét, így azt mondták a Lancingárnak, hogy csinálhat bármit, csak készüljön valami. De azér' a nagy kreatív szabadságot sem fenékig tejfellel osztják, mivel már volt egy adott plakát, adott figurákkal, arculati szempontból elég bénán nézett volna ki, ha teszem azt nekiáll beatboxoló pókemberes filmet készíteni. Beindult az adott agyalás, hogy hogyan is lehetne ilyen rövid idő alatt valami viszonylag frappántosat összehozni, és a figurákat ill. az eredeti látványt is (viszonylag!) megtartani... Ugyebár a Lakatos-stílus sehogysem Lanszinzser. Hm, hm. Született egynehány ötlet, végül emellett kötött ki a derék Lánczinger fiú, storyboardot is rittyentett hozzá, de izibe'. Tessék, lássék:
Ezt a történetdeszkát el is fogadták a Fesztivál urak, jöhettek hát a gyártási folyamat következő lépései: az animatik, a hangvadászat, a vezérhang-vágászat és természetesen a szokásos, fényképezőgépbe való próbahang-felmondás.
Ezután látványtervezgetési szakasz következett. Lakatos úr karaktereihez leginkább rajzanimáció illenék (vagy papírkivágásos), de ahhoz egy hét kevés, bele kő kalkulálni a javításokat is. Személyes hozzájárulásával, mi több, kívánságára, a karakterek némileg lecsupaszítódtak, egyszerűsödtek, átlanczingereződtek, hogy könnyebben lehessen velük bánni a Villanás nevű vektoros, animációs programban. A háttérhez némi divatos faktúrázás is társult, az íze végett.
Végül pedig a véglegesített, minimalista animáció következett... De jaj, ki segít aztán hangot keverni? - óbégatott Láncwéber. Szerencsére épp akkor bukott (ismét) alá az égből
Lovas Dávid hangturmixoló, aki végül segített megkevergetni a zörejét a szpottyának. Még nagyobb szerencse, hogy épp akkor járt arra Lovászi Jávor is, a híres mézmámoros orgánumú vidéki tévébemondó, aki szívesen segített a packshot (csomaglövés) alá dumálni.
Így sikerült a 2010-es Képregényfesztivál
szpottyát a Láncznégernek elkövetnie a Lovas és a Lovászi lovagok segítségével. Itt a vége, fuss el véle hát, tán még ma is élnek, ha a Kaki bácsi azóta rájuk nem kakkantott egy omlószat.
The End
fel fogok rakni néhányat a régi képregényeim közül, letúrunk kicsit a fiók mélyére. új comixom úgysem nagyon született mostanában. sztem jönnek majd nyolcadikos dolgok is, stb.
